HTML

Kulturális Kreatív Család

Friss topikok

  • : Megszűnt a több évtizedes munkahelyem. Saját kezembe kellett venni a sorsom alakulását, ezért kezd... (2012.03.27. 15:06) Kulturális Kreatív vagy?
  • hajnalka111: Számíthatsz rám! "Majomban" jó vagyok. (2012.02.22. 21:43) Egy majom a száz közül
  • czoli: Ez a bejegyzés Zsófi írása (2012.02.05. 20:00) Tél van - juhé
  • hajnalka111: Olyan gyakran hallottam sóhajtozni az embereket, hogy a régi nagy telek milyen gyönyörűek voltak, ... (2012.02.03. 09:15) A tél
  • czoli: @fleiszl: kérünk Lajos, fejtsd ki a rakétakályha koncepciót! (2012.01.31. 04:59) Ha fázunk, összejöhetünk melegedni

Vénusz project

2012.04.19. 11:39 czoli

 https://www.youtube.com/watch?v=zFbMZcCM1aY

 

Nézd meg, és borzadj! Vagy inkább ne borzadj! Nézd meg és gondolkodj! Még inkább, nézd meg és cselekedj!

Ha még nem nézted meg, el kell mondanom, miről szól, mert tudom, hogy ha fárasztónak találsz, tovább sem olvasol. Én nem tudlak, és nem is akarlak kába alfába ringatni, mint a tv, és észrevétlen bevinni az információt. Éppen, hogy ébresztőt igyekszem fújni. Bár lenne harsonám!

A film egy falanszter tervről szól (szűk 7 perc az egész), mert szerintem a terv kész, és nem csupán elképzelés. Egy rezervátumról, mely annyira nagyszerű, hogy akár meg is kívánhatod, hiszen talán jobbnak tűnhet, mint, a mai küzdelmes, frusztrált élet. És együtt van minden, készen, egészség, boldogság, tisztaság, amire csak vágyhatsz. És majd legyártják neked, és élheted az életed teljes kiszolgálásban (és totál kiszolgáltatottságban).

Ma hallottam egy hírt, hogy az EU–ban 2020 körül csak passzív házak építése lesz engedélyezett. Óh mily nagyszerű ez, hiszen a passzív házak kímélik a környezetet, és ezzel egyetért minden jóérzésű ember. Azt pedig már jó ideje megengedjük, hogy a hajlékunk létrehozását engedélyezzék, avagy éppen tiltsák. És ahogy – hogy csak egyetlen példát mondjak – gazdaságok mentek tönkre csupán azért, mert nem voltak képesek a csupán nagyüzemek által teljesíthető feltételeket teljesíteni, nem lesz nehéz az embereket ezekbe a kész karámokba terelni. Ahol aztán ott van az oktatás, a SZÓRAKOZTATÁS, az etetés, a születés, és annak szabályozása, és nyilván ott van a temetés is, ha esetleg nem jő el az a boldog idő, amikor az emberi test is feldolgozhatóvá válik, és így halálod után is hasznára lehetsz a társadalomnak. Vagy kinek.

Azt hiszem, össze kellene jönnünk emberek, időről időre, hogy halljuk egymás hangját, hogy egymás szemébe nézzünk, hogy bátorítsuk egymást.

Mert nem ez a jövő.

Talán már 2020–ra az EU nem is létezik.  És nem léteznek majd olyan rendszerek, ahol az életünk minden területét kontrolálni és uralni akarják valakik, és a lehetőségeken túl is hasznot húzni mindebből.

De ez nem tűnik el csak úgy magától, és a méltó élet nem jön létre magától.

Isten nem engedi elpusztulni a földet, de szüksége van emberekre, akik tudják a dolgukat, és akik, akárcsak az Isten, szólnak: Legyen világosság!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: falanszter kk

Helyi közösségek

2012.03.27. 15:20 czoli

 „Ha az emberek vagy azok egy csoportja azt akarja,

hogy az ő értékeik legyenek az általánosan elfogadottak,

és a döntéshozatal alapját jelentő értékek,

akkor tenni kell érte.

Sőt, harcolni kell érte!”

Takáts Péter

 

Gyakran hallani, hogy a magyar ember szkeptikus, depresszív nép lenne. Ha kezdeményezel valamit, gyakran ez jön szembe. „Ugyan! Magyarországon ezt nem lehet! Nem érdemes!” Írások és vizsgálatok tucatjait lehet idézni, ahol a „magyar néplélek borzalmairól” van szó.

(http://www.ujreformkor.hu/hankiss-elemer-borura-boru-pesszimizmus-nehany-valtozata

http://www.gallup.hu/Gallup/release/zimbabwe_090605.htm )

 

Néha ilyesmit is olvasni lehet azért: Szerintem nem igaz, hogy a magyar depressziós nép. Nálunk a bipoláris, ciklotím kórkép előfordulási aránya magas, ami azt jelenti, hogy a magyar nagyon tud lelkesedni, amikor vannak közös célok, (www.medicalonline.hu -n jelent meg  2009.05.08-án.)

 

Valóban. Sokan lelkesedünk napjainkban attól, hogy felfedeztük magunkban, magunkról, hogy egy világjelenség részesei vagyunk. Felfedeztük, hogy nem vagyunk egyedül. Olyan dolgokról, lehetőségekről, folyamatokról van lehetőségünk eszmét cserélni, amikről a legtöbben nem is álmodtuk, hogy lesz alkalmunk a beleszólásra. Ez pedig az életünk, és annak szinte valamennyi területe.

Ezzel együtt azt tapasztalom, hogy könnyen megmaradunk a felszínen. Ebben a rohanó világban (ez is gyakori mentegetőző szöveg) nincs időnk mélyebbre ásni. Nemrég beszéltem egy okos, művelt, kreatív fiatal lánnyal, és ajánlottam, nézze meg a az Angol–Szász misszió c összeállítást. (https://www.youtube.com/watch?v=wm9dSsKMgn8) Kíváncsi voltam a véleményére, jókat szoktunk beszélgetni. Azt mondta a lány, hogy fogadjam el, de nem képes végigülni háromnegyed órát, és hallgatni, ahogy valaki beszél. És ezt megértem.

Ám akkor mi van?  Hogyan vagyunk képesek megvédeni a saját érdekeinket? Hogyan vagyunk képesek együttműködni, vagy egyáltalán mi módon ismerhetjük meg egymást?

Takáts Pétert azt mondja egy rádióműsorban, hogy a Kulturális Kreatívoknak alapvetően kétféle csoportjával találkozik. Az egyik csoport (ő kemény mag–nak nevezi ezt a csoportot) küzd, és teszi a dolgát, míg a másik csoport megelégszik azzal, hogy szimpatizál azokkal, akik tesznek valamit, de lényegében nem mozdul. http://tisztahangok.wordpress.com/2008/07/06/takats-peter-rovata/

Talán hasznos lenne összejönnünk időnként beszélgetni, információt cserélni, kérdéseket feltenni egymásnak, és válaszokat keresni.

Azt gondolom, hogy helyi közösségekben kellene ezt tennünk.

Olyan fórumokon,

·       ahol lehetőségünk van egymás szemébe nézni,

·       ahol ki tudunk lépni az anonimitás védelméből,

·       ahol közösséggé tudunk formálódni,

·       ahol hatékonnyá tudunk válni.

·       Ahol túl tudunk jutni az egyetértő bólogatáson.

·       Ahol fel tudnánk lelkesedni.

·       Ahol tehetnénk azért, hogy a mi értékeink legyenek az általánosan elfogadottak,

és a döntéshozatal alapját jelentő értékek. 

Szólj hozzá!

Egy majom a száz közül

2012.02.21. 14:51 czoli

  

     –       Változik a világ.

     –       Mindig is változott.

     –       Ma gyorsabban változik.

     –       Lehet…

 

Gyakran gondolkodom az életemről. Gyakran ezt a világ folyásával összefüggésben teszem. Tudom, hogy nem vagyok ebben egyedül. Látom a növekvő félelmet, és látom a növekvő reményt.

Sokan beszélnek arról, hogy meg kell változtatni az egész világot! Mindent és mindenkit. Ennél nem adják alább. Ha nem megy, lohad a lelkesedés, neki sem állnak. Ezt a hozzáállást magamon is megtapasztaltam már.

Ismered a századik majom történetét? Az alap sztori az, hogy Kosima szigetén a batátával táplált majmok közül az egyik, mivel zavarta a batátára tapadt homok, megmosta, és úgy ette meg. Ezt megtanulták tőle mások is, és amikor a batátát mosó majmok száma elérte a százat, hirtelen tömeges lett ez a szokás. A sztoriban az izgalmas az, hogy nem csupán Kosima szigetén, hanem más szigeteken is, olyan helyeken, ahol a közvetlen tanulás, a másolás szóba sem jöhet.

A történet sokakat lelkesít, engem is. Persze vannak, akik kétségbe vonják a dolgot, sőt cáfolják a sztori hitelességét is, én személy szerint inkább azoknak hiszek, akik mellette vannak. De ez az én dolgom. Azt látom, hogy eszmék bukkannak fel, és elterjednek. Ezek közül van, ami tetszik nekem, van, ami nem. Ez is az én dolgom.

Így van ez a Kulturális Kreatív mozgalommal is. Engem nagyon lelkesít. Tetszenek a célkitűzések, tetszik a sokszínűség, a közösségi gondolat, a lehetőségek kifogyhatatlannak látszó tömege.

Meg akarom változtatni az életkörülményeimet, és nem bánom, ha a változás esetleg gyökeres lesz. Úgy látom, helyes az irány. Számomra. És a hozzám valamennyire hasonló emberek számára szintén. Örülök, hogy lesznek, sőt vannak társaim.

És lelkesítő lenne a gondolat, hogy megváltoztatjuk mindenki életét. De mégsem. Annyiszor éltem már meg, hogy mások bele akarnak avatkozni az életembe. Mások mondják meg, mi a jó nekem. Kötelezővé tesznek dolgokat, másokat pedig tiltanak. Még ha valóban az én javamat akarják is, egy dolgot lábbal tipornak: a szabadságomat.

Én annyit teszek, hogy elkezdem mosni a batátámat, mert nem szeretem, ha csikorog a fogam alatt a homok. És nem titokban mosom. De megengedem, hogy talán mások ragaszkodnak a homokhoz a sajátjukon.

Nem tudom, mit hoz a holnap. Talán én leszek a századik, és elkezd ebbe az irányba változni a világ. Remélem, így lesz. De ha már majom vagyok, hadd legyek bölcs legalább! Nem az a fontos nekem, hogy az első vagyok, vagy a századik. Elég nekem, ha egy vagyok a százból.

1 komment

Címkék: kosima

Kulturális Kreatív vagy?

2012.02.15. 11:38 czoli

 Néhány éve már teret kezd nyerni egy új fogalom: Kulturális Kreatív. 

"Paul H. Ray szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus 13 éven keresztül dolgozott egy felmérésen az USA-ban és ezen idő alatt több mint 100.000 amerikai állampolgárt kérdezett meg, több mint 100 munkacsoportot állított fel, annak vizsgálatára, hogy az USA-ban addig szokásos, vagy az eddig ismert – modernista és hagyománytisztelő vagy republikánus és demokrata – csoportok a társadalomban milyen arányban vannak jelen. A felmérés az adatok kiértékelését követően azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy a két szokásos csoport mellett van még egy rendkívül nagy és korábban eddig ismeretlen csoport az Egyesült Államokban, aki magát különállónak és az egyébként ismert kultúráktól függetlennek, vagy elszeparálódottnak tartja. Hogy hány emberről is van szó, arra azt a megdöbbentő számot kapták a kutatók, hogy több mint 50 millió ember tartozik ebbe, a szerzők által kulturális kreatívnak nevezett csoportba, ami meghaladja az Egyesült Államok lakosságának 25 %-át! Ezért a tanulmánynak azt a találó címet adták, hogy „A kulturális kreatívok – Hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot”, a könyv eredetei címe angolul: „The Cultural Creatives – How 50 million People Are Changing the World” (New York, Harmony Books, 2000. okt.). " (Takáts Péter: Az új világpolgárokról)

Vannak, akiknek a fogalom egészen új, és néhányan most döbbenünk rá, hogy nem vagyunk egyedül. (Nagy megkönnyebbülés, hogy végre van egy kategória, amibe én is tartozónak érzem magamat! Végre úgy tűnik, hogy nem agyament különcség, ahogy a világot látom és nem Don Quijote küzdeme, amit tenni próbálok. Olyan jó... Erőt ad! - névtelen)

Takáts Péter adatai szerint Európában 90 milliót meghaladja a számunk. Ennyien már valóban képesek vagyunk megváltoztatni a világot. És - remélem - a saját közvetlen környezetünket is. 

Bernard Lietaer azt mondja: "Néha kívánom, bárcsak 15-20 éves lennék, mert ez az egész egyszersmint rendkívül érdekes is lesz. Az emberiség legjelentősebb változása van most készülőben. És ők mindennek részesei lesznek. Tehát ennél jobb korban nem is lehet születni..." http://vimeopro.com/fogelmedia/kulturaliskreativoktv/video/31370492

A kulturális kreatív emberek ezen kívül, hogy azt hiszik (azt hitték eddig!), hogy egyedül vannak, sok közös jellemzőt mutatnak. 

Itt egy gyüjtemény, vizsgáld meg magad:

Ön is Kulturális Kreatív? 

 Tegyen egy pipát azok mellé az állítások mellé, amelyekkel egyetért.

Ha tíz, vagy annál több állítással ért egyet, feltehetőleg Ön is Kulturális Kreatív – és a magasabb pontszám csak növeli ennek esélyét.

Tehát Ön nagy valószínűség szerint Kulturális kreatív, ha…

1.      szereti a természetet, és komolyan aggasztja az ezen a területen tapasztalható pusztítás

2.      pontosan tisztában van a bolygót érintő problémákkal (globális felmelegedés, az esőerdők kipusztítása, túlnépesedés, az ökológiai fenntarthatóság hiánya, a szegény országok népeinek kizsákmányolása), és több konkrét intézkedést szeretne látni ezekben az ügyekben, például a gazdasági növekedés megállítását

3.      kész volna magasabb adókat fizetni, vagy több pénzt áldozni egy termékért, amennyiben tudná, hogy ezt az összeget a környezet megtisztítására és a globális felmelegedés megfékezésére fordítják

4.      nagy jelentőséget tulajdonít személyes kapcsolatok kiépítésének és ápolásának

5.      fontosnak tartja, hogy segítsen másoknak, például különleges adottságaik kibontakoztatásában

6.      önkéntes munkát végez, egy vagy több jó ügy érdekében

7.      intenzíven foglalkozik mind a pszichés, mind a spirituális fejlődéssel

8.      fontosnak tartja a spiritualitást és a vallást az életében, de aggasztja a Vallásos Jobboldal szerepe a politikában

9.      nagyobb egyenlőséget szeretne kivívni a nőknek a munkában, és szívesen látna több női vezetőt az üzleti életben és a politikában

10.   aggasztja az erőszak, különösen a nők és gyermekek elleni erőszak terjedése szerte a világon

11.   szeretné, ha a politikusok – a költségvetés terén is – nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyermekek oktatására és jólétére, a régi közösségek újraépítésére és egy ökológiailag is fenntartható jövő megteremtésére

12.   kiábrándult mind a baloldali, mind a jobboldali politizálásból, és egy új utat keres, amely több mint fenti kettőből összeolvasztott massza

13.   hajlamos optimistán tekinteni a jövőbe, és nem osztja a médiában tálalt cinikus és pesszimista nézeteket

14.   szeretne egy újabb és jobb életforma megteremtésében részt venni országunkban ön is kulturális kreatív?

15.   aggasztja, amit a nagyvállalatok művelnek a magasabb profit megtermelésének érdekében, gondolunk itt többek között a környezetszennyezésre és a szegényebb országok kizsákmányolására

16.   úgy érzi, tökéletesen ura a pénzügyeinek, és nem foglalkoztatja a túlköltekezés réme

17.   elege van abból, hogy a modern kultúra a sikerre, a „boldogulásra”, a pénzszerzésre és költekezésre, a gazdagságra és a luxuscikkekre fekteti a legnagyobb hangsúlyt

18.   szereti az egzotikus és idegen helyeket és embereket, szeret tapasztalatot szerezni és minél többet megtudni más lehetséges életmódokról

http://www.kulturaliskreativok.cc/

Azt gondolom, hogy az első lépés - szerintem 2 első lépés van :) - gyorsan megtalálni a hozzám hasonlókat mielőbb. Már holnap. Már ma! Nincs vesztegetni való idő. A másik, hogy elkezdjünk cselekedni. Már holnap. Már ma! A saját életemben én vagyok a kezdeményező. Ugyanakkor nem csak nyitott vagyok, de éhes is a felém irányuló kezdeményezésekre. Így aztán te is kezdeményezhetsz felém. Nem igaz?

Most ennyi. 

 

2 komment · 1 trackback

Címkék: kulturális kreatív

Pozícionálás

2012.02.05. 18:00 czoli

Ki vagyok én?

Mi vagyok én?

Gyakorlat: Állj a tükör elé, és nézz a szemedbe! Próbálj válaszolni, miközben végig a saját szemedbe nézel.

Ennek a gyakorlatnak nem az a célja, hogy szemen köpd magad, hogy elégedetlenkedj, vagy sírj. És nem is az, hogy fényezd magad, hogy hazudj magadnak. Az a célja, hogy gondolkozz el!

 

Talán te is azok közé tartozol, akik azzal azonosítják magukat, amit csinálnak. Orvos vagyok. Ügyvéd vagyok. Áruház igazgató vagyok. Hat diplomás közgazdász vagyok. Gázóra leolvasó, adóügyintéző, BKV ellenőr, vagy Malév pilóta. Lehet, hogy van állásod, az is lehet, épp most szűnik meg. Holnaptól tehát már nem vagy ugyanaz az ember?

Az egyik orvos barátomat meglátogattam a korházban, ahol dolgozik. Alig ismertem rá. Megvárakoztatott, közel egy órát ültem a váróban, mire előkerült. Fehér köpeny, egykedvű arc, rövid mondatok, kézfogás. Civilben imádnivaló. Szellemes, udvarias, előzékeny. Egészen más ember. Vajon ki Ő, vajon mi Ő? A barátom, vagy a korház orvosa? És én ki vagyok neki? A barátja vagy egy paciens, egy eset? A szívében vagyok, vagy a fejében?

Ismerek egy áruház igazgatót. Elég közel állunk egymáshoz. Elismert vezető, több tucat ember dolgozik a keze alatt. Megbecsülik, elismerik a munkáját, az eredményeit. Jól keres, sikeres ember. A beosztottjai koránt sem keresnek olyan jól, és ha valamelyikre nincs szükség, hát nincs szükség. Mit lehet tenni? Néha elgondolkozom, ha én dolgoznék a kezei alatt, és fölöslegessé válnék, kit képviselne? Engem vagy a cég érdekeit? A szívében vagyok vagy a fejében?

Volt egy jó barátom. Sok vidám, önfeledt kalandunk volt valaha együtt. Tanárember. Néhány kérdésben nem gondolkodunk egyformán, különösen a politikai nézeteire kényes. Egyik nap kaptam tőle egy levelet: megszakít velem minden kapcsolatot, mert nem tolerálhatja a véleményemet egy konkrét dologban. Barátok voltunk, vagy csupán két megosztható, rivalizáló büszke ember? A szívében voltam vagy a fejében? Most, ahogy az ő esetét írom, fel kell tennem magamnak is a kérdést: Ő vajon nekem a szívemben volt vagy a fejemben?

Állok a tükör előtt, igyekszem a szemembe nézni, és válaszolni ezekre a kérdésekre.

 

Kritizálni könnyű. Én vajon melyik oldalon állok? Milyen érdekeket képviselek? Kire vagyok tekintettel.

Ha háború lenne és szemben, az ellenséges lövészárokban egy barátom fogná a puskát, melyikőnk lőne először? Kerülhetek ilyen helyzetbe? Remélem, soha.

De ha orvos lennék, és rákos lenne a gyermekem, az anyám vagy a feleségem, kit és mit képviselnék? A tudomány mai állása szerint járnék el, vagy felmerülne vajon bennem a lehetőség, hogy a tudomány téved? Hogy esetleg magam is megtévesztett vagyok? Megvizsgálnám–e ennek a lehetőségét, vagy működnék tovább a hivatalos protokoll szerint?

Ha ügyvéd lennék, mondjuk egy bank ügyvédje. És egy barátom lenne az alperes, aki nem tud tovább fizetni. Mi az eljárás ilyenkor?

Ha rendőr lennék vagy katona, és kirendelnének idegenek ellen. Megfordulna vajon a fejemben, hogy talán a hatalom téved? Hogy – esetleg – hamis értékek állnak az akció hátterében?

Megfordulna a fejemben, hogy esetleg én is tehetnék valamit?

Megfordulna a fejemben, hogy akik az ellenkezőjét gondolják mindannak, amiben eddig hittem, azoknak is igaza lehet?

Érdekelne az igazság?

Ha látnám, hogy rossz irányba mennek a dolgok, tennék–e valamit? Megmozdulnék–e, azok közé tartozom–e, akik legyintenek, vagy azok közé, akik kiveszik a kezüket a zsebükből? Melyik oldalon állok?

 

Ha valaki keresné a barátját, rokonát, akit nem is ismerek, megosztanám–e legalább a kérését? Ha történne valami meglepő, figyelmeztetnélek–e? Ha látnék egy elgondolkoztató filmet, ami lehet, hogy hülyeség, de talán nagyon fontos, felhívnám–e a figyelmedet rá?

A szívemmel szeretek vagy az agyammal? Az agyam vagyok, az egóm, az érdekeim, vagy vagyok még valaki más?

 

 

Szólj hozzá!

A tél

2012.02.02. 23:01 czoli

Hideg van. 15 fok mínusz. Legalábbis szokatlan. A rádió szerint 25 éve nem volt ilyen hideg. A katasztrófavédelem (hogy miért kell a katasztrófának védelem?) felkészült, és mindenféle riasztást léptetett életbe. További hírek megfagyott, kihűlt emberekről, bajba jutott hajléktalanokról, a csonttörés és a síkos utak veszélyeiről.

Szörnyű. Maradj, otthon! Maradj otthon! Bújj be az ágy alá!

A rémület bekúszik az agyamba, a csontjaimba, a szívembe.

Vagy csak tréfa az egész?

A rádió nem tréfál. De én nem hiszek neki.

Csak tél van.

Emlékszem én arra a 25 év előtti télre. Nagy hó volt, és városban nem jártak az autók.Olyan helyen szánkózhattam a lányommal, ahol addig soha. Végigsuhantunk a nagykörúton, és az emberek csak néztek, és nagyon megbánták, hogy szánkó nélkül (és persze a gurgulázva kacagó aprócska lányuk nélkül) indultak el otthonról. És láttam szívmelengető örömöket is a télben.

Megnéztem egy videót: http://tudositok.hu/5142/video/-24_Celsius_fokot_mertek_Csikszeredaban

Csíkszeredában mínusz 24 fok volt reggel. Jobban fölöltöztek, mint máskor, de láttam embereket kalap nélkül is. Egy olyan városban, ahol az a mondás járja, hogy ne kérj tanácsot attól, aki télen kalapot visel.

Az élet szép, élni jó.

Az ember árul a piacon, teszi a dolgát, és melegebben öltözik. Mínusz 24-ben is alkalmasabb attitűd a jókedv, mint a dermedt arc. A tojás megfagy, a mosolynak nem kell megfagyni.

"Hull a hó és hózik, zik, zik,

Micimackó fázik, zik, zik..."

És énekel.


Ha fázol, bújj össze valakivel, és énekelj! Vagy csak hallgass, és keress egy ablakot, ahová jégvirágot rajzolt a tél!

Ha pedig úgy érzed, hogy vannak, akik magányosak és fáznak, talán kitalálhatnád, hogyan segíthetsz te nekik.

1 komment

Tél van - juhé

2012.02.02. 22:50 czoli

 Jó reggelt Budapest!

2012. február 2-a van, csütörtök. A nap ragyogóan süt, a világos órák száma: 9.

A mai napot igazán különlegesen ki lehet használni. ugyanis éppen 25 éve már, hogy ekkora hideget mértek a fővárosban. 25 éve annak, hogy utoljára  -15 fokot mutatott Pista bácsi, Mari néni, a Petőfi Sándor Gimnázium titkára és a Fiumei Temető portásának hőmérője.

Mivel nem először találkoznak ezzel a jelenséggel, ma az ő tanácsaikat osztanánk meg Önökkel.

Mari néni szerint mínusz 15 fok remek indok lehet például egy gyors kocsonyakészítésre. Az erkélyen tárolva főzés után ugyanis kb. 8 perc múlva fogyasztható állapotba kerül a csontos húslé. A bevásárlás is kellemes, hiszen a piacon emelkedettebb hangulat uralkodik, mint általában, az eladók ugyanis eggyel (vagy kettővel) több forralt bort ittak meg a kelleténél, mulatságosabb ruhákat öltöttek, és nagyobb szívvel ajánlják a téli ételeket, mint más, szokványos januári napokon.

Pista bácsira 25 éve először ma elismerően és irigykedve bólogattak az emberek irhás bundájáért és vastagfüles sapkájáért, a megszokott kuncogás helyett. Ettől való jókedvében tovább sétálgatott a felkelő nap fényében, mint szokott, így lehetősége nyílt összefutni volt koleganőjével, akit tíz éve nem látott. Az ő javaslatára Pista bácsi gyömbérteát főzött, melynek csodálatos ízét gyerekkora óta nem érezte, s most kedvet kapott unokáit is bevezetni e kellemes hangulatú szívmelegítő élményébe.

A Petőfi Sándor Gimnázium titkára a kora reggeli órákban tapasztalta, hogy ez az ósdi fűtés bizony nem fogja elbírni a mai mínuszokat, így javaslatára a diákokat és a tanárokat is pontban nyolckor elengedték. Szintén az ő nyomására végre döntést hoztak az évek óta szóban forgó fűtéskorszerűsítési ügyben, melynek eredménye jól jön majd a kevésbé hideg napokon is. Többszáz ifjú hirtelen jött jutalomidejét tölti ezekben az órákban is a fővárosban, melynek következtében megteltek a fürdők és a városligeti műjégpálya, de számos fiatal bukkant fel az ilyen időpontokban egyébként méltánytalanul kongó cukrászdákban is.

A Fiumei Temető portása a hirtelen jött hidegtől kedvet kapott egy kiadós sétára, mint említette, jól emlékezett még korábbról, hogy a mozgástól alacsonyabbnak tűnik a hőmérséklet, mint a melegebb, kapuban ácsingózós napokon szokott. Életében először körbesétálta a temetői parkot, egyúttal feljegyzéseket készítve a javításra szoruló munkálatokról. A munkások ma reggel szívesen álltak neki a park csinosításának, főleg annak a hírnek a hallatára, hogy 50 étterem és kávézó együttes összefogásának keretében még a délelőtt folyamán meleg teát szállítanak a kint dolgozó közmunkások részére.

Az önkéntes jótékonykodás egyébként hamar elterjedt, pálinkafőzdék és teaházak készítenek tervet a délelőtt folyamán arra az esetre, ha a hideg a következő napokban is megmarad.

Munkatársaim és magam nevében kívánok csodás élményeket a fennmaradó 5-6 világos órára és javaslom, ne maradjanak félelmükben a bezárt lakásban, hiszen lehet, hogy az elkövetkező 25 évben megint nem lesz alkalmuk a város ilyen szokatlan, különleges és praktikus arcát élvezni.

1 komment

Mi ebből a tanulság?

2012.01.31. 13:36 czoli

  Egyelőre nem lesz Csíkszereda Miercurea Ciuc-ból

 

Mint köztudomású, Csibi Barna és Csiszer Lóránt csíkszeredai polgárok 1903 helybeli személy támogatását szerezték meg ahhoz a kezdeményezésükhöz, hogy az önkormányzat szervezzen népszavazást a város hivatalos nevének Csíkszeredára való változtatásáról. (...)

Érdekes és egyben elgondolkodtató az a teljes összhang és egyetértés, amellyel az RMDSZ-es és a Magyar Polgári Párt színeit képviselő mind a 17 székely magyar tanácsos nagy bátorságról téve tanúságot, egyhangúan tartózkodott a szavazáson.
 (...)
 Így most már nem lesz sem további herce-hurca, sem etnikai konfliktus, sem semmiféle más gond a Csíkszereda városnév körül. Csend lesz és nyugalom. Kovács Csaba P. 

http://erdely.ma/autonomia.php?id=109537&cim=egyelore_nem_lesz_csikszereda_miercurea_ciuc_bol

Mi ebből a tanulság? Ki-ki levonhatja a sajátját! Én is ezt teszem. Amíg nem tudtam semmit a Kultúrális Kreatívokról, sem arról, hogy én is az vagyok, sem arról, hogy nem vagyok egyedül, megvontam volna a vállam. Lám, ilyen a világ. Úgysem tehetek semmit.

Most azt gondolom, hogy jó lenne, ha kapcsolatot találnánk! Ha bármilyen ügyben, amiben érintett vagyok, többet tehetnék, minthogy ezerkilencszázharmadmagammal együtt aláírok egy ívet. azt gondolom, hogy jó lenne, ha a 17 tanácsosok is kapcsolatot találnának, mielőtt így vagy úgy döntenek bármiről, bárhol. Ha lenne valódi képviseletünk, ha képviselnénk saját magunkat. Mint ahogy egyre inkább tesszük is.

Ph.D. Bernard Lietaer mondja:  Nagyon optimista vagyok, amikor arra gondolok, mi lesz 10–20 év múlva. 5 év távlatában azonban elfog a pesszimizmus. De néha kívánom, bárcsak 15–20 éves lennék, mert ez az egész egyszersmind rendkívül érdekes is lesz. Az emberiség legjelentősebb változása van most készülőben. És ők mindennek részesei lesznek. Tehát ennél jobb korba nem is lehet születni… 

http://www.kulturaliskreativok.cc/filmek (1.tv adás)

Én speciel elmúltam már 15-20 éves, éppen ezért sokáig akarok élni. Nem akarok kimaradni ebből. Én aztán nem fogok tartózkodni a szavazástól. És már csak azért is sokáig akarok élni, mert látni akarom a gyerekeimet, azt a generációt, aki nem tartózkodik a szavazástól.

 

Szólj hozzá!

Ha fázunk, összejöhetünk melegedni

2012.01.24. 17:56 czoli

Megvalósítható „Kulturális Kreatív” Együttműködéssel

 

A Kulturális Kreatívok - A Forradalom  című film (http://www.kulturaliskreativok.cc/) lényeges elemeket változtatott meg a gondolkodásomban. Hálás vagyok érte. (Szeretek hálás lenni, érzésnek sem utolsó.)

1. Nem vagyok egyedül, mások is gondolkoznak hozzám hasonlóan. (Hurrá!)

2. Ne egyedül küzdjek, hanem fogjak össze másokkal. (Tetszik)

3. Valódi igényt igyekezzek kielégíteni. (Van ilyen)

 

Érden nem kevés nélkülöző cigány család él. Nincs munkájuk, a lakáskörülményeik rettenetesek, magas a bűnözés aránya és alacsony az iskolázottsági szint körükben. Mindezek nem kevés együttélési problémát is okoznak.

Mivel ezekre a problémákra az „illetékeseknek” nincsenek megoldásaik, a helyzet nem javul, prognózisa rossz.

A film ráébresztett, hogy valójában mi vagyunk, sőt én vagyok az illetékes. És ezzel a szemmel nézve, egészen másképpen látom a lehetőségeket. A valódi igényből indulnék ki: az emberek fáznak, ha hideg van, és a fűtés drága.

 

Azt gondoltam, hogy ha sikerülne a cigány (és más rászoruló) családok részére olcsó fűtési megoldást találni, az lehetőséget teremtene az együttműködésre.

Aki keres, az talál. Pillanatok alatt rábukkantam egy lehetőségre: http://alternativenergiak.hupont.hu/8/komposztkazan

„Sőt, a nyers, nagy víztartalmú 1-2 cm-es fa apríték kiváló hőforrás lehet úgy is, hogy nem égetjük el kazánban, tehát nem semmisítjük, meg mint biológiailag aktív anyagot, hanem komposztáljuk, azaz nagy halomba lapátoljuk, meglocsoljuk, és a többit elvégzik a mikroorganizmusok.

Ha egy ilyen 10-15 m3-es halom faapríték hőtermelése beindul, belül stabil 60 C-fok hőmérséklet alakul ki!” (Fleisz Lajos)

A honlapján be is mutatja, hogyan alakították ki erre alapozva egy családi ház fűtését. Semmi csillivilli, csak praktikus megoldások. Beszéltem vele, a költségek 50–60 ezer forint közé estek, ehhez jön hozzá persze az élőmunka.

Most nem részletezem tovább az eljárást, inkább azt foglalnám össze, és ezt is csak vázlatosan, mit kezdhetnénk ezzel Érden konkrétan. (más fűtési technikák is szóba jöhetnek, ezeket most itt nem részletezem)

 

  • Kezdetben egy (1–2) kooperatívabb cigánycsalád komposztfűtését oldanánk meg.
  • Természetesen számítunk a családok részvételére is.
  • Jövőkép: ha működik a dolog, és ők maguk megtanulják a rendszer létrehozásának módszerét, pénzt kereshetnek azzal, hogy ilyen fűtésrendszereket hoznak létre.
  • A komposzthoz szükséges faapríték könnyen beszerezhető. Érden például meglehetős ártéri erdősáv található.
  • A szállítás nem jelent gondot, ebben a cigány családok specialisták.
  • A project támogatásában az önkormányzat is érdekelt, azt gondolom, rávehető.
  • A helyi lakosság körében is érdekes szemléletváltást jelenthet egy kis pozitív promóció.
  • A romákkal való kapcsolatban alapvető – kétirányú – változás alakulhat ki.

 

A project sikere esetén (ami ugyebár modellértékű is lehet) további eredményes együttműködések jöhetnek létre.

  • gyümölcsfák ültethetők a portákon. (Hihetetlen számomra, hogy nincsenek gyümölcsfák a kertekben, holott hely lenne rá.)
  • megtaníthatóak lennének pl. kiskert létrehozására, gondozására. (Vagy közösségi kert működtetésére)
  • a tevékenységekbe bevonhatóak lennének a gyerekek, akik ezáltal viselkedési alternatívákat tapasztalhatnának…stb.
  • további tevékenységekbe vonhatóak be, például a fűtésen túl az építkezések, lakáskarbantartások területén.
  • Tulajdonképpen újra pénzkereső szakmákat sajátíthatnának el, amit úgy hiszem, sokan szívesebben végeznének, mint amit most.

Maga a project úgy gondolom, hogy azon túl, hogy engem mennyire lelkesít, alkalmas arra, hogy egy érdi közösség jöjjön össze, sőt hiszem, hogy nem Érd az egyetlen terület, ahol meg lehet próbálkozni vele.

Én most partnereket keresek, akikkel együtt lehet gondolkozni, kitalálni és kidolgozni a részleteket (kiebrudalni onnan az ördögöt), és nekilátni a megvalósításnak. Azt kérem, ha van kedved részt venni, találj meg engem, és/vagy ajánld ezt másoknak is. Ezen kívül pedig felkészültem a rám zúduló ötletek fogadására.

Kabarcz Zoltán

2 komment

süti beállítások módosítása